Tömegkályha

Tisztelt Érdeklődő!

Mielőtt tovább olvasná a lentieket, engedjen meg nekem egy megjegyzést, azoknak a kályhaépítő mestereknek, akik különböző más fórumukon mint negatív példát mutatták be az itt látható kályhát. Több éves üzemelési tapasztalat után ezúton jelentem a fanyalgóknak, hogy a kályha évek óta kiválóan üzemel, a tégláiból még mindig nem lett járda és a közeljövőben sem lesz! Néhány hiányosság annak az egyszerű ténynek volt köszönhető, hogy az építés elhatározásakor épp nem volt a zsebemben 1 millió Ft. Vannak még néhányan ebben a helyzetben. Ebből az összegből a hozzászóló mesterek biztosan szebb és talán valamivel jobbat építettek volna. Szerencsére mindezekről a kályha nem tud, és a feladatát évek óta tökéletesen ellátja.

Mit keres egy informatikai oldalon a tömegkályha? Nos az informatikus is csak ember,
aki kíváncsi és nem utolsó sorban szeretné gazdaságosabban üzemeltetni a saját háztartását. Vagy azért is itt lehet, mert a kályhában lesz, egy a napkollektorral kapcsolatban már bemutatott DS1820-as hőmérséklet szenzor. Mivel szűk környezetemben is sokan érdeklődnek a téma iránt, talán másoknak sem lesz haszontalan ha itt röviden közzéteszem tapasztalataimat a tömegkályhával kapcsolatban. A tömegkályha nevét a beleépített roppant nagy tömegű tégláról kapta, ami ha egyszer felmelegszik, bizony jó ideig nem fog kihűlni. Az enyémben (lásd a galériát) 850 db kisméretű és 120db samott tégla várja, hogy a tűztérben fellobbanjon a láng.
Építenek ilyet a Dánok, Finnek, Oroszok és Kanadaiak is. Szóval mindenütt, ahol szokott hideg lenni az embereknek kreativitása szárnyalni kezd a fűtést illetően. Minden nemzetnek megvan a saját konstrukciója, azonban a jó hatásfok közös vonása ezeknek a kályháknak. Eleinte, az interneten nézegetve a témát, úgy gondoltam nekiállok magam és építek egyet. Hiszen a saját házam renoválása miatt szereztem némi tapasztalatot a kőműves mesterséget illetően. Később úgy döntöttem, hogy mégsem pusztítom ki a családomat egy leendő szénmonoxid mérgezéssel. A tűzteret, a kéménybekötést építse meg inkább szakember, a többit majd én hozzáépítem. Találtam is vállalkozót (a recski Gál Tibor kályhaépítő személyében), aki hajlandó volt belemenni ebbe a furcsa konstrukcióba. A kályhát
két 4x4-es szoba közé terveztem, kivertem tehát a közfalat és építettem alapot. 30cm vastag tufakövekre tettem 13cm vasalt betont. A méret 1,2m x 1,5m. Ahogy épült a kályha lett egyre világosabb, hogy kályhás mesterség sem egyszerű dolog. Ha valakinek a lelkesedésén túl
csak egy flex áll a rendelkezésére, jobb ha nem kezd neki az építésnek. De ha mégis, nagyon sok, munkával teli napra számíthat és az eredmény sem biztos, hogy olyan lesz mint szeretné. Az építés közben sokat tanultam, főként, hogy milyen jó, hogy nem kezdtem neki egyedül. Azért az én sikerélményem sem maradt el, a két külső oldalát, a hátsó oldalt és a tetejét már én raktam fel. Aztán már csak a fugázás maradt.
Eddigi tapasztalataim szerint, amit eddig ezekről a kályhákról olvastam nem csupán marketing duma (végre van ilyen is). November elején vettem használatba a kályhát. A kinti 5-12 fokos hőmérsékletek mellett elég volt az egyszeri begyújtás. Általában 17:00 körül gyújtom meg, kb. 20:00 körül már csak parázs van benne. A másnapi begyújtásig szépen tartja a 20-21 fokot az első négy helyiségben, anélkül, hogy aktív tűz volna benne. A mérési adatokat idővel majd itt közzé teszem, majd ha lesznek. Most jöhet a tél! A gázkonvektorok, pedig mehetnek!

A kályha hőmérsékleteit itt (kattints ide) lehet megszemlélni. A szenzor a hátsó oldal, külső falazat hőmérsékletét méri.